Villany-Ász — A legjobb megoldás!

+3630 427 6075

Gyors munkavégzés, Alacsony árak, Minőségi kivitelezés

Bemutatkozás

Elégedett ügyfeleink szerint mi vagyunk a legjobbak. A célunk az, hogy az objektív szemlélő is ugyanezt mondja.

Szabados András
villanyszerelés budapest

"A szolgáltatás fontosabb, mint a nyereség. A nyereség nem cél, hanem a szolgáltatás eredménye."

Szabados András
Tulajdonos
Szabados-Molnár András egyéni vállalkozó
2315, Szigethalom, Mű Út 79/B
Adószám: 67261680-1-33
Nyilvántartási szám: 44552089
  • VILLANYSZERELÉS OTTHON?

  • Az elektromos áram, a villanyszerelő szakember ma már nem csak része életünknek, hanem szinte elképzelhetetlen az élet nélküle. Gondoljunk csak bele, hogy egy áramszünet, ami csak néhány percig tart, mennyi bosszúságot okoz. Az elektromos hálózat öregedése, hibája nem látható, ezért nagyobb figyelmet kell rá szentelni. Az otthonunkban esetlegesen előforduló elektromos zavar, zárlat nagy károkat, akár tüzet is okozhat. A leggyakoribb probléma az elektromos zárlat, az oka legtöbbször az elöregedett elektromos rendszer. A vezetékek, megszakítók, biztosítékok, kapcsolók, konnektorok átvizsgáltatása és az esetleges villanyszerelés kivitelezése szakemberrel megelőzheti a bajt.

    Szolgáltatásaink

    —Teljes körű villanyszerelés, elektromos kivitelezés épületeken és lakásokban. ( új szerelése és teljes felújítása )
    —Hálózat bővítés.
    —Főelosztók- lakáselosztók kiépítése, régi rendszerek cseréje.
    —Régi elavult vezetékek cseréje.
    —Kapcsolók, szerelvények, lámpatestek felszerelése.
    Biztosíték tábla csere.
    Villanytűzhely bekötés.
    Indukciós főzőlap bekötése, beüzemelése.
    —Mérőhelyek teljes körű kialakítása ELMŰ ügyintézéssel együtt. ( kiépítés, áthelyezés, megszüntetése )
    —Méretlen és mért fővezetékek cseréje társasházak, irodaházak és különböző épületek részére.
    —Lépcsőházak teljes villanyszerelése vezetékezés, lámpák kapcsolók felszerelése
    —Kisebb nagyobb karbantartási, javítási villanyszerelői munkák.
    —ELMŰ által regisztrált villanyszerelői munkákat vállalunk.

    Hogyan zajlik az elektromos sütő bekötése?

    Elektromos sütő bekötéseAz elektromos sütő bekötését nem érdemes magunknak végezni, hiszen, ha nem értünk hozzá, több minden elkerülheti a figyelmünket, amely tényezők akár balesetet is okozhatnak.

    Minden esetben egy olyan tapasztalt szakember segítségét érdemes kérnünk, aki elvégzi a szükséges elővizsgálatokat és garantálni tudja, hogy az adott elektromos sütő bekötése lehetséges a meglévő rendszerbe.

    Ha villanyszerelő segítségét kérjük, akkor ebben az esetben pecsétes igazolást kapunk az elektromos sütő bekötéséről, és nem kell aggódnunk a balesetveszély miatt, továbbá kevesebb költséggel jár, mintha a szaküzlet végezné el a munkálatokat.

    Ha elektromos sütő vásárlását tervezzük, érdemes már a vétel előtt kapcsolatba lépnünk egy szakemberrel, aki hasznos tanácsokat ad és előzetesen felméri otthonunk elektromos rendszerét, hiszen így nem esünk abba a csapdába, hogy olyan sütőt vásárolunk, amelynek nem garantált a biztonságos üzemeltetése.

    Válassza Ön is szolgáltatásunkat, és ne legyen gondja az elektromos sütő bekötésére, bátran lépjen velünk kapcsolatba!

    Fordítson egy percet otthona biztonságára!

    Elektromos sütő bekötése Biztosíték táblája elavult? Úgy érzi családja és otthona érdekében indokolt ennek cseréje? Mindenképpen szánjon erre időt, mert kis befektetéssel hatalmas bosszúságoktól kímélheti meg magát. Öreg és elavult vezetékekkel kockázatos az áramellátás igénybe vétele, régebbi építésű lakásoknál a vezetékek nem biztos, hogy fel vannak készítve a mai követelményekre.

    Egy iroda vagy akár otthona áramellátását jelentősen befolyásolja, hogy milyen állapotban van kapcsoló táblája. Ön és családja, illetve otthona érdekében válassza a Villany-Ászt, és kedvező áron, megbízható minőségben kicseréljük kapcsoló tábláját. Amennyiben kapcsoló táblája nem elavult, vagy nem érzékel hibát a működésben, akkor is indokolt lehet egy 5-10 évenkénti vizsgálat.

    Reméljük felkeltettük érdeklődését, és meggyőztük, hogy a kapcsoló tábla cseréjét bízza ránk, profikra! Keressen minket bátran honlapunkon található elérhetőségeink bármelyikén, készséggel állunk rendelkezésére. Nem fogja megbánni!

    Új lakás, új villanyhálózat!

    Új lakás, új villanyhálózat! Amikor új házba, lakásba költözünk, egyből szeretnénk az egészet a saját ízlésünkre alakítani. Teendőink sora szinte végtelen, tervekkel, ötletekkel vagyunk tele: festés, ajtó csere, ablak csere, a parketta felcsiszolása - ám a villanyhálózat felújítása nem minden esetben élvez prioritást, pedig az egyik legfontosabb dolog, hogy a hálózat kifogástalan állapotban várja az új lakókat.

    Ez azért is szükséges, hogy a lakás elektromos hálózata felkészült legyen az olyan esetlegesen felmerülő, különlegesebb áramigényekre is, mint például az indukciós főzőlap vagy az elektromos sütő, melyek megfelelő működése megköveteli a hibátlan rendszert.

    A hálózat átvizsgálása a biztosítéktáblával kezdődik, és a villanyvezetékeken keresztül a villanykapcsolókon át egészen konnektorokig terjed. Az új előírások figyelembe vételével, és a szakemberek tanácsait megfogadva az új lakásban tökéletesen működő elektromos hálózat fog ránk várni!

    Aktuális a biztosíték tábla csere, vagy az elektromos tűzhely bekötése? Esetleg szükséges villanyszerelés Budapest területén található otthonában? Forduljon hozzánk!

    Bízza profikra az indukciós főzőlap bekötését!

    Bízza profikra az indukciós főzőlap bekötését! Az indukciós főzőlap számos előnnyel rendelkezik, így nem csoda, ha minél többen váltanak erre a típusra. A használata a mágneses alapelvnek és a gyors lehűlésének köszönhetően teljesen biztonságos. Energiatakarékos működést tesz lehetővé, mivel kizárólag azokon a területen ad le hőt, ahol az edény érintkezik az indukciós lappal. A víz háromszor olyan gyorsan forr fel rajta, mint egy szokványos tűzhelyen, továbbá a hőfok könnyen és villámgyorsan állítható. Tehát azoknak, akik minőségi eszközökkel szeretnek tevékenykedni a konyhában szinte elengedhetetlen egy indukciós főzőlap. Ellenben nem elég megvenni ezt, hanem megfelelően be is kell építeni, hogy annak használata tökéletesen biztonságos is legyen.

    Az indukciós főzőlap beépítését minden esetben bízza profikra, mivel csak így garantálható a megfelelő és meg bízható működés, és kizárólag így lehet hosszútávon is kifizetődő egy ilyen eszköz. Ha esetleg indukciós főzőlapja nem megfelelően van bekötve, az akár balesetveszélyes is lehet a mindennapos használat során, de a feladatát biztosan nem fogja megfelelően ellátni.

    Ha profikra szeretné bízni az indukciós főzőlap bekötését, akkor válasszon minket! Szakembereink munkájában garantáltan nem fog csalódni!

    Persze egy konnektor, kapcsoló kis ügyességgel, nagy odafigyeléssel villanyszerelő nélkül is megoldható. A legfontosabb az áramtalanítás. Ha nem szeretnénk akaratlanul, furcsa táncot járni villanyszerelés közben, bizonyosodjunk meg róla, hogy a megszakító biztosan le van kapcsolva. Figyeljünk a szétszerelésnél a vezetékek kötésére, főleg a kapcsolóknál, hogy biztosan jó helyre kerüljenek. Új, nagyobb teljesítményű elektromos háztartási berendezés vásárlása előtt tudjuk meg, hogy a meglévő elektromos rendszer elbírja-e annak terhelését. Az elektromos sütők, tűzhelyek, fűtőberendezések sokszor külön vezeték kiépítését, a villanyszerelés újragondolását igénylik a biztosítéktáblától a készülékig, külön megszakítóval. Fontos lehet, ha például egy polc felszerelésénél falat kell fúrni, ellenőrizzük, hogy nincs-e egy vonalban a furattal kapcsoló, konnektor vagy lámpa. Jó esetben csak vízszintes, vagy függőleges vonalban lehet vezeték a falban, de sajnos találkoztunk már olyan villanyszereléssel is, aminek a rajza jobban hasonlított a Nazca-fennsíkon látható vonalakra, mint egy elektromos hálózat tervére :) Ha úgy dönt, hogy mégis szakembert hív, bízza Ránk!

    Fogalmak, érdekességek

    EGYENPOTENCIÁLRA HOZÁS EPH
    Az egyen potenciálra hozás egy balesetvédelmi kialakítás, mely azt jelenti, hogy a házban (lakásban) található csőrendszereket (víz, gáz fűtés) össze kell kötni (áthidalni) egy megfelelő keresztmetszetű vezetékkel. A magyarországi gáz szolgáltatok kötelezik az új és a régi gáz bekötéseket, üzembehelyezéseket az úgynevezett EPH kialakításra és a nyilatkozat meglétéhez. Az EPH csomópont lakásokban többnyire a cirkó alatt található meg. Az eljárás célja hogy a különböző csövek között ne legyen potenciálkülönbség, azaz ne rázhassanak és mindemellett földelve is legyenek. Ezáltal megakadályozható az áramütés a csőrendszeren keresztül. Ha a kád vagy zuhanytálca fémből készült akkor azt is be kell kötni az EPH-ba. Ha többrétegű műanyag csővel történik a fűtés és vízhálózat kiépítése akkor szükség van egy közbetét kialakítására a kazánnál ahol az EPH kialakítható. Ha a fűtés és a vízhálózat műanyag csövezésű, akkor csak ebben az esetben biztosítható elektromos szempontból a biztonságos csőrendszer. Olyan helyen ahol a gázkészülék vagy gázkazán fűtőteljesítménye vagy az egy helységben lévő összteljesítmény meghaladja a 140 KW-ot áramvédő kapcsoló beiktatására kötelez a gáz szolgáltató. Ön és családja biztonsága érdekében mi minden esetben javasoljuk az áramvédő kapcsoló (Fi-relé) használatát.

    Szabados András
    Slide Item -->

    Fogalmak, érdekességek

    VILLANYTŰZHELY BEKÖTÉS,BEÜZEMELÉSRÖL TUDNI ÉRDEMES
    Már több mint 17 éve dolgozunk a szakmában , mint villanyszerelő. Ez idő , alatt számos villanyszerelési problémával , feladattal találkoztunk.Többek közt biztosíték tábla cserével, elektromos és indukciós tűzhelyek, fözőlapok, sütők beépítésével és beüzemelésével. A villanytűzhelyeket a gyártó által előírt módon kell beüzemelni, bekötni a szakembernek /történetesen a villanyszerelőnek/. Mivel ezeket a készülékeket teljesítményük miatt nem dugvillával szerelik , ezért a villanytűzhely szakszerű bekötését , beüzemelését szakembernek kell végeznie és a villanytűzhely próbáját követően , a tűzhely garanciajegyét érvényesíteni dátummal , bélyegzővel , aláírásssal. Villanytűzhely - főzőlap - sütő beüzemelés , bekötés ára Budapest területén 8500Ft. Az ár tartalmazza a bekötés , beüzemelés árát valamint az ehez szükséges anyagokat /kötőelemeket , 1.5m kábelt/. Ezek a készülékek viszonylag drágának mondhatók , és nem egy két évre tervezünk velük. Azt gondolom , hogy a villanytűzhely bekötés, beüzemelés költsége garanciával , elenyésző költség a készülék árához képest , amit újra ki kellene fizetni, mert hittünk a szomszéd Géza bácsinak , hiszen látott már az öreg ilyet. Ám elég egy hiba, rossz kötés , vagy figyelmetlenség , és az új villanytűzhelynek annyi! Mivel nincs bélyegző és számla a beüzemelésről , nincs garancia sem a gyártótól! A bevásárló központokban terjedő híresztelésekkel szemben minden elektromos tűzhely , villanytűzhely , fözőlap , sütő beüzemelhető 1-2-3 fázisú rendszerre is. A lényeg az , hogy a gyártó által előírt vezeték keresztmetszet álljon rendelkezésre. Ha ebben nem biztos , hívjon fel egy villanyszerelőt , mielőtt megvásárolja villanytűzhelyét , fözőlapját. A szakember telefonos beszélgetés alapján meg tudja állapítani , hogy beüzemelhető-e készüléke szakszerűen , vagy esetleg a biztosíték táblától kell kiépíteni neki tápkábelt. Ha nincs kiépítve táp a tűzhelynek , kérjen helyszíni felmérést a pontos árajánlathoz , amit kollégánk a helyszínen kiszámol , és ha meg tudnak egyezni pár napon belül a kivitelezést is el tudjuk végezni. A helyszíni felmérés és az árajánlattétel díjmentes !!! FONTOS! A szakszerűtlen villanytűzhely , fözőlap bekötés , beüzemelés a készülék meghibásodásához vezethet rosszabb esetben lakástüzet is okozhat!!!!
    Három féle fözőlapot általánosítunk az úgynevezett vasmagos tűzhely a kerámia lapos és az indukciós főzőlap. A VASMAGOSFÖZŐLAP ennél a tűzhelynél a fűtő szál egy vaskos vas lapot melegít úgy kell elképzelni mint egy hagyományos izzót hátránya sokat fogyaszt kevés a maradék hő sok a veszteség gazdaságtalan üzemeltetés A KERÁMIAFÖZŐLAP itt gyakorlatilag ugyan az a helyzet mint a vasmagos fözőlapoknál annyi különbséggel , hogy a fűtőszálra kerámia gyöngyöket húztakamik jobban tartják a hőt és mivel ezek sík lapok felfelé sugározzák a hőt ezáltal nincs oldal irányú veszteségtehát kicsit hatékonyabb mint az őse de a lényege ugyan az villamos energiából hő energiátcsinálni áramfelvételben ugyan ott van mint korábbi társa a vasmagos fözőlap csak kicsit hatékonyabb AZ INDUKCIÓSFÖZŐLAP Itt kicsit másabb a helyzet mint az elöző két fözőlapnál mivel az indukciós fözőlap nem azon az elven alapul , hogy villamos energiából hő energiát csináljon hanem egy teljesen új oldalrol közelítették meg a gyártok a fözőlapot minden lap alatt van egy elektromágnes ami bizonyos frequvencián rezgeti az edényt az edényben keletkező rezgések hatására a benne lévő ebédnek való felmelegszik előnyei gyors intenzív reagálás energia takarékos akár 50%-ot is meg lehet vele sporolni versenytársaihoz képest hátrányai bizonyos fokozatokon halk zúgás sípolás ciripelés hallható.

    Szabados András
    Slide Item -->

    Fogalmak, érdekességek

    ÉRINTÉSVÉDELEM, EGYÉB
    Az olvadóbiztosító (elterjedt téves elnevezéssel biztosíték) olyan készülék, melynek elsődleges feladata az áramköri elemek (vezetékek, villamos motorok, elektronikai berendezések) védelme a túláramok és zárlati áramok káros hatása ellen, vagyis az áramkör megszakítása az erre a célra méretezett, vékony huzal kiolvadásával. Másodlagos feladatuk a névleges elektromos áramerősségüknél nem nagyobb áramok üzembiztos vezetése. Az áramkörbe sorosan kötve egy meghatározott áramerősségnél túlmelegedik, megolvad és megszakítja az áramkört. Az olvadóbiztosítók legelső formája szabad levegőben kifeszített ólom olvadószál volt, amit Thomas Alva Edison szabadalmaztatott 1871-ben. Később üvegből vagy kerámiábólkészült szigetelő patronban helyezik el az apró, fém végződésű huzalt, hogy az áram megszakadásakor keletkező villamos ív és olvadt fémcseppek ne okozzanak további károkat. Később az egyre nagyobb teljesítménynek és változatos igényeknek megfelelően egyre több változata alakul ki. Mivel csak egyszer használhatóak és cserélésük is időigényes; egyre többször alkalmaznak helyettük megszakítókat. ÉRINTÉSVÉDELEM FÖLDELÉS Az érintésvédelem üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő vezető részek érintéséből származó balesetek elkerülésére szolgáló műszaki intézkedések összessége. Érintésvédelem: Az MSZ 172[1][2] szabványt a 2364 szabványsorozat váltja fel. MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány, az MSZ EN 61140- ből átvett, áramütés elleni védelemre vonatkozó két alapvető fogalmat határoz meg: 1. Az "alapvédelem" (basic protection) szakkifejezést a "közvetlen érintés elleni védelem" szakkifejezés helyett (a korábbi, sok évtizedes hazai szóhasználattal „érintés elleni védelem"). - Az áramütéses balesetek egy része úgy következik be, hogy az ember (közvetlenül, vagy szerszámon, segédeszközön keresztül) általában a kezével üzemszerűen feszültség alatt álló (szabványos elnevezéssel: ”aktív”) részt érint, ugyanakkor nem szigetelő talajon áll, vagy más testrészével földpotenciálon lévő fémrészhez ér. Ezt a nemzetközi szabványok „közvetlen érintés”-nek, s az ezek megakadályozására szolgáló intézkedéseket „közvetlen érintés elleni védelem”-nek (újabban „alapvédelem”-nek, vagy „áramütés elleni védelemnek normálüzemben”-nek) nevezi, a régi magyar szakkifejezéssel említett megoldások valóban az érintést kívánják megakadályozni az aktív részek szigetelésével, burkolatba zárásával vagy megfelelő (érinthető távolságon kívüli) elhelyezésével. 2. A "hibavédelem" (fault protection) szakkifejezést a "közvetett érintés elleni védelem" szakkifejezés helyett (a korábbi, sok évtizedes hazai szóhasználattal „érintésvédelem”). - Az áramütéses balesetek nagy része úgy következik be, hogy a balesetes a villamos szerkezet olyan részét (úgynevezett „test”-ét) érinti meg, amely üzemszerűen feszültségmentes, de hiba (testzárlat) következtében feszültség alá kerül. Ezt a nemzetközi szabványok „közvetett érintés”-nek, s az ezek megakadályozására tett intézkedéseket „közvetett érintés elleni védelem”-nek (újabban nagyon nem szerencsés elnevezéssel „hibavédelem”-nek) nevezi. A magyar (és német) szakmai köznyelv ezt továbbra is a korábbi, csaknem százéves elnevezéssel „érintésvédelem”-nek hívja. Az érintésvédelmi vizsgálat alkalmával a létesítményben található elektromos készülékeket védelmi osztályok alapján különböztetjük meg: I. érintésvédelmi osztály - védővezetős védelemmel ellátott készülékek. Pl. mikrohullámú sütő II. érintésvédelmi osztály - kettős vagy megerősített szigetelésű berendezések. Pl. kézi fúrógép III. érintésvédelmi osztály - törpefeszültségű készülékek (max. 50 volt). Pl. beépített transzformátorral szerelt asztali lámpa. A felülvizsgálatok módjával és általános szabályaival az MSZ 4851 szabványsorozat foglalkozik: - MSZ 4851-1:1988 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Általános szabályok és a védővezető állapotának ellenőrzése. - MSZ 4851-2:1990 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése. - MSZ 4851-3:1989 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei. - MSZ 4851-4:1989 Feszültségvédő kapcsolás. - MSZ 4851-5:1991 Védővezető nélküli érintésvédelmi módok vizsgálati módszerei. - MSZ 4851-6:1973 Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. 1000 V-nál nagyobb fesz., erősáramú villamos ber. különl. vizsg. előírásai. Minden olyan épületet, ahol védővezetős érintésvédelmi módot használnak, egyenpotenciálra hozó hálózattal (EPH) kell kiépíteni, mely szorosan összefügg a belső villámvédelmi rendszerrel. A létesítményekbe beépített nagy kiterjedésű fém alkotó elemeket, csőhálózatokat földeléseket be kell kötni az EPH rendszerbe. Célja, hogy megakadályozza a veszélyes potencálkülönbségek kialakulását. A villámok áramának fele az épületen belül halad le, az EPH rendszer megakadályozza az esetleges másodlagos kisüléseket. ÉLETVÉDELMI RELÉ A FI relé (ismert még: érintésvédelmi relé, ÉV-relé és életvédelmi relé, illetve ÁVK – áram-védőkapcsoló – néven is; angolul: Residual-current device, németül: Fehlerstromschutzschalter) olyan elektromos felügyeleti eszköz, ami lekapcsolja a mögötte lévő hálózatot, amennyiben (relatíve kicsi) szivárgó áramot észlel. Ilyen eset például akkor fordulhat elő, ha véletlenül megérinti valaki a világítási hálózatfeszültség alatt álló részeit. A készülék a tényleges áramütés kialakulása előtt lekapcsol. A „FI relé” névnek nincs köze a görög ábécé ?,? (fi) betűjéhez, hanem az a német nevéből származtatott rövidítés, amelyben az F a németFehler (magyarul: hiba) és az I nagybetű az SI mértékegységrendszer szerint az áram egyezményes jele. A hivatalos leírásokban egyre inkább az életvédelmi relé kifejezést használják, utalva ezzel az eszköz tényleges feladatára. Működése azon az egyszerű elven alapul, hogy Kirchhoff csomóponti törvénye értelmében – általános 230 V illetve 400 V-os váltakozóáramú hálózatot feltételezve – a fázisvezető(k)ben érkező áram összege a fogyasztón (pl. vasaló, izzólámpa, elektromos kéziszerszám stb.) át a nulla vezetőben záródik. Amennyiben a fázisvezető(kö)n bejövő áram összege különbözik a nulla vezetőn át záródó áramtól, akkor valahol szivárgás van, például testzárlatos a fogyasztó vagy megérintettünk egy feszültség alatt álló fémrészt (ami lehet például egy megsérült szigetelésű vezeték), így az áram egy része nem szabályos fogyasztói áramkörön, azaz nem a fázis és nulla vezetők között halad[* 1]. Ebből adódóan az érintésvédelmi relé a fázis- és a nulla vezetékekben kialakult aszimmetriát érzékeli. A „különbség miatt feltételezett hiba” elvére épülő megoldás eredményeként, a relé nem „tud” az elfolyás okáról és helyéről, csak annak tényét érzékeli. Amennyiben ez az úgynevezett hibaáram a relére jellemző küszöbértéket meghaladja, a beépített elektromechanikus modul azonnal bontja a hálózatot. Lényeges különbség a normál biztosítók (olvadóbiztosító vagy kismegszakító) és az érintésvédelmi relé között, hogy az érintésvédelmi relé 2-3 nagyságrenddel érzékenyebb a biztosítónál, illetve a kismegszakító csak az átfolyó túláram ellen véd, míg a FI relé a szivárgó áramok ellen nyújt védelmet az átfolyó áram nagyságától függetlenül[* 2]. Például amíg egy alacsony értékű szokványos biztosító kioldási értéke 6 A túláram, addig az életvédelmi relé már 30 mA-es szivárgó áram esetén elvégzi a lekapcsolást, ráadásul igen gyorsan, korszerűbb változatoknál akár 40 ms alatt. Az előzőekben tárgyalt fizikai törvényszerűségek egy- és háromfázisú hálózatokban egyaránt érvényesek. A jelenleg érvényben lévő szabványok szerint minden olyan új építésű elektromos szekrény (kapcsolószekrény) kötelező része, amelyet „A képzetlen személyek által használt és általános használatra szánt, legfeljebb 20 A névleges áramú csatlakozóaljzatok számára” telepítettek.[1] A régebbi kialakítású és hasonló célú elektromos szekrények pótlólagosan felszerelhetőek érintésvédelmi relével. Érintésvédelmi relé alkalmazása a következő esetekben szükséges:[2] általános használatú fémházas elektromos készülékek testzárlatakor előforduló áramütések elkerülésére; vezetékek vagy feszültség alatt álló részek véletlen érintési lehetősége miatt; tűzvédelmi célból: a kialakult tűz okozta károk mérséklésére, illetve az elektromos tűz kialakulási esélyének csökkentésére; készülékvédelmi célból: az aszimmetrikus áramok kárt okozhatnak a többfázisú berendezésekben; kisgyerekek véletlen csatlakozó aljzatba nyúlása esetére (bár erre a célra vakdugók vagy speciális védett csatlakozó aljzat beszerzése ajánlott, a FI relé lehet a második biztos védelmi szint, ha a vakdugó véletlenül kint maradt stb.) kisállatok esetleges vezetékrágásából eredő károk megelőzésére; speciális, nem szokványos hálózati áramokat és feszültségeket használó munkakörnyezetben. Egy egyfázisú FI relé felépítése az ábrán tanulmányozható: Az L (fázis) és az N (nulla) vezeték azonos irányból van átvezetve az áramváltó vasmagján, amelynek felmágnesezése így a két áram (előjelhelyes) összegével arányos. Alaphelyzetben mindkét vezetékben azonos nagyságú áram folyik, ezért az áramváltó 3 vasmagját nem mágnesezik fel, mivel az áramok iránya éppen ellentétes (így mágneses terük eredője éppen nulla). Amennyiben valamilyen hiba esetén az L vezetőből a földpotenciál felé áram folyik, az így elfolyó áram nagyságával az N vezetőben a visszatérő áram nagysága kisebb lesz. A különbség miatt a mágnesezések nem egyenlítik ki egymást, és a vas felmágneseződik. A vasmagon lévő 2 szekunder tekercsben ettől feszültség indukálódik, de mivel zárt kört képez, áram is folyik. Az 1 elektronika észleli az áramot, és ha az meghaladja a küszöbértéket, a főérintkezőket bontja, így a fogyasztók felé menő hálózatot leválasztja a bejövő hálózatról. A lekapcsolás olyan gyors (25–40 ms), hogy gyakorlatilag azonnal megszakításra kerül, és így az áramütött személy szinte fel sem fogja, hogy „megrázta az áram”. Lényeges szempont, hogy a védővezetőt (földelés) nem szabad átvezetni az áramváltón, hiszen akkor az azon visszatérő árammal együtt már nincs különbség. Ezért az igen elterjedt TN-C-S rendszereknél a védővezető és a nullavezető összekötése (föld nullázása) csakis a FI relé előtt megengedett, utána szigorúan tilos, azaz onnantól a fázis (L), nulla (N) és föld (PE) vezetékeket csakis elkülönítve, egyértelműen megjelölve kell vezetni.[3][4] Korszerűbb FI relé típusok már hibaként érzékelik a relé utáni szabálytalan nullázást is, aminek eredményeként azonnal leoldanak és visszakapcsolásuk nem is lehetséges a hibás kötés kijavitásáig. Hangsúlyozni szükséges, hogy fázis-nulla közötti rövidzárlat, túlmelegedés stb. ellen az érintésvédelmi relé semmilyen védelmet nem ad, hiszen akkor a visszatérő ágban is ugyanakkora áram folyik, vagyis nem lép fel aszimmetria. A világ első hibaáram-védelmi rendszerét Henri Rubin fejlesztette ki Dél-Afrikában. Az elektromos árammal kapcsolatos balesetek komoly kockázatot jelentettek a dél-afrikai aranybányákban, ezért Henri Rubin az F.W.J. Electrical Industries cég mérnökeként 1955-ben kifejlesztett egy harmonikus mágneses erősítésű egyensúlyi rendszert[* 21] a probléma megoldására. A korai hideg katódos kivitel működési feszültsége 525 V, érzékenysége pedig 250 mA volt, míg ezt megelőzően a hasonló szerkezetek életvédelem szempontjából semmiképpen nem megfelelő 10 A-es „érzékenységűek” voltak. Az érzékenyebb változatot több aranybányában is telepítették, ahol megbízhatóan működött. Rubin eközben elkezdett egy teljesen új megoldáson is dolgozni, amelynek segítségével nagyban növelni tudta az érzékenységet. 1956-ban Harmonikus mágneses erősítésű egyensúlyi rendszer néven be is nyújtotta rá a szabadalmat.[* 22] A prototípus működési feszültsége 220 V, a névleges árama 60 A, míg az érzékenysége állítható volt 12,5 és 17,5 mA között. Az újszerű kialakításának köszönhetően nagyon gyors leoldási sebesség volt rá jellemző. Ezek az értékek együttesen már bőven az emberi szív és keringési rendszer által elviselni képes határokon belül voltak.[* 23] A rendszer megszakítóval, biztosítóval és rövidzár-védelemmel is el volt látva, amelyek együttesen a mostani FI relék elődjévé tették. Rubin készüléke az eredeti prototípus kiegészítéseként később már azzal a képességgel is rendelkezett, hogy le tudott kapcsolni a megszakadt nullavezető esetében is. Ez különösen fontos volt az elektromos tüzek elleni védekezésben. Egy aranybányákhoz közeli faluban[* 24] élő nőt ért áramütéses háztartási balesetet követően néhány száz otthonban F.W.J. gyártmányú 20 mA érzékenységű eszközöket szereltek fel az 1957 és 1958 közötti időszakban. Az F.W.J. Electrical Industries nevű cég[* 25] a későbbiekben is folytatta a 20 mA-es egyfázisú és háromfázisú magamp eszközök gyártását. Miközben Rubin a magamp-on dolgozott, megpróbálkozott a tranzisztoros megoldással is, de a korai tranzisztorok még túl megbízhatatlannak bizonyultak. Később, amikor már fejlődött a félvezetőgyártás, Rubin cége, illetve más cégek is elkezdtek tranzisztor alapú hibaáram-védelmi készülékeket gyártani. 1961-ben Charles Dalziel a Rucker Manufacturing cégnél kifejlesztett egy tranzisztor alapú megoldást,[14] amit Ground Fault Circuit Interrupter (GFCI)-nek neveztek. Ez nyers fordításban Földzárlati Áramköri Megszakító-t jelent. Néha rövidítették GFI-nek (Ground Fault Interrupter, Földzárlati megszakító) is. Ez a megnevezés a nagyérzékenységű érintésvédelmi eszközökkel kapcsolatosan még mindig használatban van az USA-ban. Az 1970-es évek elején az észak-amerikai GFCI eszközök voltak a legelterjedtebb megszakító típusok, majd a fali csatlakozó aljzatba beépített változat vált általánossá a 80-as években. Az elosztó panelbe (kismegszakító dobozba) telepített változatok gyakori lekapcsolását a gyenge vagy nem megfelelő szigetelések okozták. De gyakoriak voltak a hibás leoldások akkor is, amikor túlságosan hosszú vezetékezésű áramköröket szereltek. Ezeknél már alaphelyzetben annyi szivárgóáram volt jelen, hogy egészen kis további hibaáramra azonnal leoldott a védelem. Az észak-Amerikában elterjedt megoldásként a fali csatlakozóaljzatba szerelt változat mérsékelte ezt a problémát. Könnyen belátható, hogy ezzel a megoldással tulajdonképpen csak kényelmesen elfedték a teljes hálózaton jelentkező hibaáramokat, miközben védelmet biztosítottak a végpontokon, amelynek szükségessége nedves környezetben (pl. fürdőszoba) különösen fontos volt. Az európai szerelési gyakorlatban inkább a betáplálási oldali megoldásokat részesítették és részesítik ma is előnyben, amellyel az egész hálózatnak lehet védelmet biztosítani, ideértve a teljes vezetékezést is. Ennek hátránya, hogy egy fogyasztói hiba esetén az egész hálózat lekapcsolásra kerül, vagyis nem szelektív a leoldás. A fali csatlakozóaljzat kivitelű felhasználás Európában nem terjedt el

    Szabados András

    Mit mondanak rólunk?

    Elégedett ügyfeleink szerint mi vagyunk a legjobbak.
    A célunk az, hogy az objektív szemlélő is ugyanezt mondja.

    Szabados András

    Villanyszerelés árak

    Személyre szabott árainkról érdeklődjön telefonon, vagy kérjen online árajánlatot! (jellemzően 1-3 órán belül választ adunk levelére)

    Legyen szó: villanyszerelő gyorsszervizről, hibajavításról, családi ház- lakás villanyszereléséről és elektromos felújításáról, panellakások komplex, vagy részleges villanyszereléséről, erős és gyengeáramú hálózatok kivitelezéséről, elektromos berendezések, villanybojler, vagy villanytűzhely szakszerű bekötéséről- beüzemeléséről, legyen a feladatunk: villamos berendezések hibafeltárása, biztosítéktábla, lakáselosztó, vagy biztosítékok cseréje, fűtésrendszerek és fűtésvezérlések tervezése, kivitelezése, családi ház, lakás, vagy panellakás teljes elektromos szerelése, vésés, vezetékek cseréje, kötések felújítása, fi-relé beépítése, mérőhely telepítése vagy áthelyezése, teljesítménybővítés, vagy vezérelt áram, éjszakai áram kiépítése ELMŰ ügyintézéssel, kapcsoló, konnektor, csillár felszerelése, cseréje, sőt! karnisok, polcok, képek, stb. felrögzítése, a villanyszerelés árak a Villany-Ásznál nem okoznak sem csalódást, sem váratlan meglepetést.

    4500Ft Első fél óra
    2000Ft Minden megkezdett fél óra

    15400Ft Biztosítéktábla csere 4db kismegszakítóig
    8500Ft Villanytűzhely beüzemelés

    További árainkról érdeklődjön elérhetőségeinken!

    Kapcsolat

    Telefonszám
    +3630 427 6075
    Telephelyek
    Budapest
    I. Kerület, Lovas u. 10
    II. Kerület, Ady Endre u. 21
    III. Kerület, Márton u. 25
    X. Kerület, Ihász u. 6
    XI. Kerület, Igmándi u. 1
    XIII. Kerület, Gács u. 3
    XIV. Kerület, Kolosi u. 3
    XVIII. Kerület, Építő u. 2
    XXI. Kerület, Géza u. 27

    Üzenet

    Itt kérhet online árajánlatot! (jellemzően 1-3 órán belül választ adunk levelére)

    Minden mező kitöltése kötelező!

    Köszönjük megkeresését! Hamarosan felvesszük önnel a kapcsolatot!

    Hiba történt! Kérjük próbálja újra!

    Minden mező kitöltése kötelező!

    Térkép megnyit
    Térkép bezár